Japán arany, ami csillog!

Az Arany Hét, a Japánban egyébként ritka, egész heti szabadság és a fizetett szabadnapok időszaka április végén és május elején, amikor az iskolák és a vállalatok zárva vannak, és a legtöbb ember a családjával és megannyi kalanddal van elfoglalva. Minden utcasarkon szertartásokkal, tánc- és énekbemutatókkal, tűzijátékokkal, kiállításokkal, festéssel vagy épp kalligráfiával találkozhatunk. Az időjárás végre egy kicsit melegebb, a sakura-fák még mindig virágoznak, az utazási láz pedig általában az egész országban tombol.

Mi mindent ünnepelnek az Arany Héten?

Az Arany Hét április 29-én kezdődik Japánban, és ma már Showa-korszak császár napjaként ismert. Az ünnepet elég gyakran átnevezték az idők során. 1988-ig az 1926-1989 között uralkodó Hirohito-korszak Showa császárának születésnapját ünnepelték ezen a napon. Ezt követően április utolsó előtti napját átkeresztelték Green Day-re, de 2006-ban május 4-re helyezték át. 2007-ben a japánok a Showa császár korának napjává nyilvánították ezt a napot, ismét tisztelegve a császár emléke előtt, aki háromnegyed évszázadon át uralkodott.

A májusi ünnepek közül az első május 3., amely az (háború utáni) alkotmány napja, amelynek kidolgozását amerikai jogászok irányították. A háború utáni alkotmány 1947-ben lépett hatályba, így ez a májusi nap a "demokrácia" fontosságára emlékeztet. Megnyílt a parlament, a császár szerepe formális előadásokra korlátozódott, a végrehajtó hatalom pedig a kormányra és az ország miniszterelnökére szállt át. A császári család szerepkörét is csökkentették, míg a mellékágak tagjait eltávolították a császári házból, és közönséges polgárokká degradálták őket. Japán demokratikus országgá vált, ahol a császár hivatalos személyiség. E változás ellenére a császárok még mindig nagyon népszerűek Japánban, és még mindig imádják őket (bár már nem istenekként vagy istenek leszármazottaiként).

Május 4-én ünneplik a Green Day-t. Ez a természet ünnepe, amit azért hirdettek meg, hogy köszönetet mondjanak az isteneknek a kapott áldásokért. Ez a nap az ökológiáé is egyben. A megrendezett ünnepségek a környezetvédelemmel, a biogazdálkodással, az egészséges táplálkozással vagy a hulladékválogatással kapcsolatos tudatosság népszerűsítésével foglalkoznak. 

A gyermeknap május 5-re esik. Ezt az ünnepet 1948 óta ünneplik. A név kissé félrevezető, mivel ez a fiúk ünnepe, a múltban pedig a kis szamurájok ünnepe volt. Ezen a jeles napon szamuráj páncélokat vagy sisakokat állítanak ki, valamint az erkélyekről nagy papír pontyok, a Koinoborik reptetése zajlik. Amikor fúj a szél, a papír pontyok úgy néznek ki, mintha az árral szemben úsznának. A legmagasabb ponty a család apját jelképezi, és fekete színű. Alatta egy vörös ponty található, amely az anyát jelképezi, mögötte pedig kék pontyok jelzik a család fiainak számát.

Miért ponty? A folyóban úszó ponty a legenda szerint az égre szegezte tekintetét, és arra gondolt, milyen szép lenne repülni. Felmászott egy vízesésen a folyón felfelé, megtanult repülni, és sárkánnyá változott. A ponty így a fékezhetetlen erőt, elszántságot szimbolizálja, és az emberek imádkoznak azért, hogy a családban a fiúk egészséges és erős férfiakká nőjenek fel.

És egy meglepetés a végén!

Honnan ered az Arany Hét elnevezés? Egészen máshonnan, mint amire gondolna. Az április végén és május elején egy hétre sűrűsödő ünnep számos szabadidő-központú iparágban a bevételek megugrását jelentette. A filmipar sem volt kivétel. 1951-ben a Daiei Film Co. rendezője a rádiózás "aranyhét" kifejezéséhez hasonlóan az aranyhét kifejezést használta arra a hétre, amikor a "Jiyuu Gakkou" című filmje a legmagasabb látogatottságot érte el a mozikban. A szabadságról szóló film így szülte meg a világ egyik legnagyobb ünnepének elnevezését.